sorozatgyilkosok-akiket-nem-kaptak-el

Sorozatgyilkosok, akiket soha nem kaptak el…

Úgy szól a mondás, hogy ki mint vet, úgy arat, vagyis mindenki megkapja a cselekedetei szerint a méltó büntetését. Azonban, a kivétel erősiti a szabályt, ugyanis olyan sorozatgyilkosokról lesz szó a következőkben, akik valamiféle csoda folytán mégis megúszták rettenetes bűneiket.

A Fantom gyilkos: Texarkana lakóiban örök nyomot hagyott az úgynevezett „„Moonlight Murder””. 3 hónap alatt 5 embert ölt meg és 3 másikat súlyosan megsebesített. A támadások csupán szombat és vasárnap este történtek. A város lakóit annyira megrázták az események, hogy kijárási tilalmat rendeltek el, és a lakosok még otthonaikban is fegyverrel az oldalukon mászkáltak. Sőt, néhányuk még csapdás is állított a Fantomnak, viszont sikertelenül. Két túlélő 180 cm magasnak írta le a támadót, aki egy 32 kaliberes pisztollyal gyilkolta meg áldozatait, miközben fején sima, egyszerű fehér zsák volt, aminek a szemei és a szája helyén ki volt vágva az anyag. Ezt a történetet film is feldolgozta, a Rettegés alkonyat után címmel.

A New Orleans-i fejszés: Másik amerikai városunk, a Jazz városa, New-Orleans. 1918 májusától kezdődően a várost egy brutális gyilkos terrorizálta, aki 7 halottat és még 7 rettenetes sebesüléseket szenvedett áldozatot hagyott maga után. Ő volna a New-Orleans-i Fejszés, aki további tíz embert támadott meg – köztük öttel végzett is -, amikor levelet küldött a helyi újságnak, ahol megírta, hogy a következő áldozatát március 19-én, 00:15-kor fogja megölni, de megkímél mindenkit, aki jazz zenét hallgat. Következő év március 18-án a New Orleans-i bárok teljes kapacitással működtek, több száz magánlakásban jazz zenekarok játszottak. A Fejszés azon az éjjelen nem gyilkolt, de még 4 áldozat találkozhatott vele, köztük egy 2 éves gyermek is.

A Bébiszitter: 1976 februárjában elkövette első gyilkosságát Oakland Countyban, majd egészen decemberig várt arra, hogy újra lecsapjon. Az utolsó áldozat, Timothy King volt. Ő 1977. március 16-án tűnt el. Szülei könyörögtek Timothy életéért és azért, hogy elengedje őt az elrablója. A kisgyermek édesanyja sírva, elkeseredetten azt nyilatkozta, hogy mindig is szerette volna fiával megkóstoltatni a Kentucky Fried Chicken-t. Amikor Timothy testét megtalálták a 22. napon, a boncolás kimutatta, hogy az utolsó étele rántott csirke volt. Ezenkívül további 3 ártatlan tinédzser vesztette életét. Eléggé meglepő pózban, a hóban találtak rájuk, mintha csak hóangyalt csinálnának. Egy másik áldozatot is a Bébiszitternek tulajdonít a közvélemény, de a rendőrség sose erősítette meg ezt, mivel komoly eltéréseket láttak a másik három esettel összehasonlítva.

Clevelandi Torzó gyilkos: 1935-től 1938-ig Clevelandet a rettegés uralma alá vette az Őrült hentesnek nevezett emberölő. Míg hivatalosan 12 áldozatot kapcsolnak a sorozatgyilkoshoz, bizonyítékok mutatnak rá, hogy akár 20 vérontás is köthető hozzá. Nevét onnan kapta, hogy áldozatait feldarabolta, ezért történhetett, hogy mindössze csak hármat tudtak azonosítani. Áldozatai nemi szerveit eltávolította, testüket megcsonkította és fejüket pedig levágta. Az egyik holttest feje azonban a helyén volt, bár látszott, hogy eltávolítása nem sokon múlt. Feltehetőleg megzavarta valaki, vagy valami a gyilkost. Áldozatai a nehéz azonosítások alapján, feltehetően mind csavargók, utcalányok voltak, akiket a társadalom önmagából kitaszított.

Jack, a vetkőztetős: 1964 és 1965 között 8 szexmunkást gyilkoltak meg Londonban. Minden testet a Temze folyóban találtak meg mezítelenül, a sajtó pedig hamar el is nevezte a gyilkost Jack the Strippernek, utalva Hasfelmetsző Jackre, mivel mindketten prostituáltakat gyilkoltak Anglia fővárosában. Egy legenda szerint Jack orális szex közben ölte meg őket, péniszével elzárva légcsövüket. Egy főfelügyelő több ezer gyanúsítottat hallgatott ki, majd a listát három főre szűkítette, azonban a gyilkosságok váratlanul abbamaradtak, ami egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. Feltételezések szerint ezeket a gyilkosságokat egy fiatalember követte el, aki épp akkor lett öngyilkos, amikor a gyilkosságok abbamaradtak, bár ezt tárgyi bizonyítékokkal nem tudták alátámasztani, ellenben a fiatal férfi búcsúlevelében ezt írta: „Nem tudtam tovább elviselni a rám nehezedő terhet.”

A Február Kilencedikei Gyilkos: Értelemszerűen onnan kapta nevét, hogy ezen a napon csapott le áldozataira. 2006-ban egy állapotos édesanyát, majd 2008-ban egy másik hölgyet fojtott meg a saját lakásában. A két gyilkosság helyszínén talált DNS-minta tökéletesen egyezett, ám balszerencsére a rendőrségi adatbázisban ezen a két eseten kívül nem szerepelt. Meglepetésre 2011-ben lezárták az ügyet.

Az Atlantai Torokmetsző: Áldozatainak száma 15 és 21 közé becsülik a szakértők. Az 1910-es években tevékenykedő sorozatgyilkos színesbőrű nőknek vágta át a torkukat egy utca elhagyatottabb sikátorában. Első áldozatát, Belle Walkert, saját otthona bejárata előtt, fényes nappal gyilkolta meg. Annak ellenére, hogy hat gyanúsítottja is volt az ügynek, az Atlantai Torokmetsző kilétére sem derült soha fény.

A Zodiákus Gyilkos: Vitán felül az egyik legrejtélyesebb a hírhedt sorozatgyilkosok között. A 60-as 70-es években tevékenykedett Észak Kaliforniában és saját számítása szerint 37 áldozata volt, de a nyomozók csak 5 gyilkossághoz és két sikertelen támadáshoz tudták kötni az illetőt. A vélhetően hiperintelligens – vagy inkább bolond – bűnöző folyamatos levelezésben állt a San Franciscói rendőrséggel, és nemcsak, hogy előre megírta milyen bűntényeket készül elkövetni, de saját személyazonosságára is tett kódolt utalásokat, amiket sohasem sikerült teljes egészében megfejteni. Utolsó levelét ezzel a sorral zárja: Én=37, San Franciscói rendőrség=0.