Öngyilkos statisztikák

Az öngyilkosság évezredek óta létező jelenség. Cikkem elején elengedhetetlenül fontos megemlíteni, hogy nem betegség, nincsenek öngyilkos típusok vagy személyiségek. Az igen komoly és végzetes önkezűségnek különböző szintű okai ismertek, például elsődleges tényezőként a pszichiátriai zavar tudható be, mely az esetek 90%-ban dominál. Ide tartoznak olyan kórállapotok, mint a depresszió, súlyos függőségek, skizofrénia, valamint előzőleges öngyilkosság (vagy kísérlet) a családban, baráti körben.

„Az öngyilkosság az önkritika legőszintébb formája.” Ez lehet egy másodlagos ok legfőbb befolyásoló tényezője. A céltalanság, a vágyak és álmok hiánya, mely önmagában még nem utal depresszióra. Hiányzik a remény, hogy van értelme előrébb menni, küzdeni és gyakran ez az érzés pótcselekvésekhez vezet, mivel a valódi cél, a boldogság elérése látszólag megvalósíthatatlan. Rizikó tényező ezenkívül egy negatív életszakasz: egy kapcsolat vége, elbocsájtás, nem kívánt terhesség, anyagi gondok és társaik, melyből a szenvedő igen nehezen bír felállni, vagy éppenséggel képtelen rá.

„Hagyjam-e magára a világot, amely magára hagyott engem: megöljem-e magam?” A végleges elhatározás előtt (amennyiben az előre kitervelt folyamat, nem pedig egy hirtelen jött fellángolás eredménye) a szenvedők 80%-a belegondol abba, még ha csak egy pillanatra is, hogy mi lehet azon az oldalon, ahonnan még senki sem tért vissza. A túlvilágról szóló tanítást eszkatológiának nevezik, és ezerféle vallási -filozófiai megközelítése létezik, ám néhány közös nézőpont az összes hiedelemben fellelhető. Mint azt jól tudjuk a keresztény vallás szerint az öngyilkosok pokolra ítéltettek, hiszen véget vetnek az életnek nevezett ajándéknak, mely voltaképpen Istené, így csak ő rendelkezhet felette. A hinduknál sem egyszerűbb megkísérelni egy öngyilkosságot, hiszen ott a karma elmélet miatt nem is lehet teljesen meghalni: ha egy személy megöli magát, újjászületik, viszont büntetésből tettéért még rosszabb testbe vagy helyzetbe kerül a következő életére. Az iszlám sem engedi ugyanezen szempontokból a végzetes önbírálatot, gyakorlatilag tehát bármelyik világvallást vizsgáljuk, az biztos, hogy az öngyilkosság minden szempontból nagy hiba, így túlnyomó többségben az alanyok igyekeznek szemet hunyni a túlvilági elméletek felett.
„A bűnösök könnyen mondanak le Istenről, hiszen ők a pokolról mondanak le vele” – vélekednek így egységesen Isten Pásztorai. Ám egy biztos: a problémára megoldás nem lesz. A gondok, melyekből halállal próbál kiutat találni az elkövető, létezni fognak, ugyan nem az ő életében, hanem majd másokéban, máshogyan.

Előfordulása a világban. Az öngyilkosság előfordulási gyakorisága Európában és Ázsiában a legmagasabb, míg Észak-Amerika és Ausztrália rendelkezik a legalacsonyabb mutatóval. A meglévő országok közül Magyarország sajnos a nyolcadik helyen áll világviszonylatban öngyilkosságok terén, ahol napi szinten 150 öngyilkossági kísérlet történik a becslések szerint. A gazdasági helyzet, vagy épp a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely nem annyira meghatározó az önpusztító hajlam terén, bár kétségkívül van egy kis befolyásoltsága. A megfigyelések szerint a legmagasabb és a legalacsonyabb társadalmi rétegekben gyakoribb jelenség, a legfejlettebb országokban pedig meredeken emelkedik a fiatalkorúak öngyilkossági mutatója. Időszak szerint általánosan gyakrabban fordul elő a nap, valamint a hét első felében, a tavaszi és a nyári hónapokban. Számuk megugrik a nagy gazdasági válságok idején, viszont háborús helyzetben meglepő módon alig fordul elő. Némi számításokat figyelembe véve az öngyilkosság világszerte gyakoribb férfiak körében, az arra való kísérlet viszont jóval nagyobb arányban jellemző a nőkre, pontosítva a leírtakat az önkezűséget elkövetők 65.75%-át teszik ki a férfi nem képviselői, míg a kísérletezők kétharmadát a gyengébbik nem. Életkor tekintetében az öngyilkosságok arányszáma idős életszakaszban a legmagasabb, de kiemelkedő a 45-55 év közötti intervallumban is. Hajlott korban az életerő csökkenése, valamint az idő múlásával járó esetleges depresszió lehet felelős az önkezűségek nagyrészéért. A ’40-’50-es éveikben járó személyek tettlegességének hátterében pedig, az élet közepi válságnak emlegetett jelenség bujkálhat.
Az ember keretív élőlény, így az önnön élet kioltására temérdek megoldást fejlesztett ki az évezredek során.
Gyógyszer túladagolás legfőképpen a hölgyek köreiben elterjedt kísérleti módszer, mivel a sztereotípiák szerint ez a legkevésbé fájdalmas lehetőség, viszont a statisztikák alapján ezt az eljárást minimális sikerrel lehet végrehajtani. A „remek” elképzelésbe igen gyakran némi nem kalkulált hiba csúszik, ugyanis a gyomor képes védelmi reakcióba lépni, ennek betudhatóan heves görcsrohamok kíséretében orálisan és rektálisan elkezd távozni a gyomortartalom. Ezenfelül az emberi szervezet igazán ellenálló, s ez esetek nagy részében nem adja fel úgy a harcot, mint ahogy használója szeretné, így nagyon sok példával találkozunk, mikor is lyukas gyomorral, leállt májjal vagy egyéb tönkrement szervvel, de a kísérletező folytatni tudja az életet. Minden bizonnyal, akik ezt a folyamatot választják, szeretnének egyszerűen csak elaludni, békésen, fájdalommentesen elmenni erről a világról, s nem akarják horrorfilmekbe illő módon itt hagyni a testüket.
A férfiak legkedveltebb módszere ezzel szemben az akasztás, mely Magyarországon a leggyakrabban igénybe vett öngyilkossági technika, azonban ez a stratégia gyakorta nem olyan fájdalommentes, mint azt ahogy a végrehajtó elvárná. A becslések szerint az elkövetők többsége abba a hibába esik, hogy nem rögzíti elég magas felülethez a kötelet, így a nyakcsigolya törés helyett lassú fulladásos halállal veszíti életét.
Az öngyilkosságnak még temérdek formája létezik, ellenben az áhított megváltás szinte egyik módszernél sem biztos vagy egyszerű. Számtalan esetet lehet olvasni például azokról az emberekről, akik lőfegyverrel próbálták kioltani tulajdon életüket, de a bizonytalan kéz hibát eredményezett, s a halál helyett csupán bénulást vagy maradandó egyéb fogyatékosságot indukált esetükben. Vagy ott vannak az úgynevezett „önző módszerek” melyek esetében viszonylagosan egyszerű meghalni, de az élőknek, akik szemtanúi voltak az esetnek, azok számára örök trauma marad a jelenség. Gépjármű, vonat elé ugrás vagy érvágás, esetleg magas helyről történő lezuhanás. Mindegyik példánál takarítani kell az elkövető után, a második esetben például az elhunyt családtagjainak, mely lelkileg igazán kihívó feladatnak minősül. A fennmaradt két tettlegességi mód esetében pedig elkerülhetetlenek a szemtanúk, beleértve a sofőröket is, akik önhibájukon kívül lesznek belerángatva egy hatósági meghurcolásba, egy élethosszig tartó bűntudat bilincsének foglyaiként.

NEM ez az egyetlen kiút!

Világszerte, valamint hazánkban is számtalan forróvonal létezik, melyet térítésmentesen hívhatnak fel azok a személyek, kiknek azonnali segítségre van szükségük. Ezek a telefonos központok hozzáértő dolgozóikkal arra specializálódtak, hogy megóvják az életet, valamint a lerombolt lelkiállapot felépítésében segédkezzenek.
Ilyen például a Kék Vonal (116 111) kikhez már olyan esetben is tanácsos betelefonálni, mikor az önkezűség gondolata még csupán gondolatban megfogalmazódik. A telefonállomásnál nincsenek rossz témák vagy érzések. Bárki felhívhatja őket, aki úgy érzi, hogy beszélgetésre van szüksége annak érdekében, hogy mentális állapota kiegyensúlyozottabb legyen.
Ezenkívül bátran hívható az IMSZ, mely a 137-00 zöldszámon érhető el 17 és 21:00 között. A központ főként az ifjúság számára létrehozott intézmény, ahová serdülő korú személyek tárcsázhatnak probléma esetén. A LESZ (116-123), Magyarország első számú segélyvonala, a nap 24 órájában, bármely szolgáltatótól ingyenesen elérhető telefonon. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége 1990-ben jött létre, s azóta is évi 5000 sikeres esetet tudhat maga mögött. A támogatást nyújtó szolgáltatások fontos eleme az anonimitás és a teljes diszkréció vállalása annak érdekében, hogy nagyobb bizalommal tudják tárcsázni ezt a számot a rászorulók.
Az embernek mindig van választási lehetősége, s segítsége ahhoz, hogy ki tudjon mászni a mélypontból, azonban a megoldás lehetőségét saját magának kell felismernie. Ehhez sokkal nagyobb bátorság szükségeltetik, mint az élet kioltásához, hiszen a harc mindig keményebb, mint egyszerűen feladni a küzdelmet.

 

1 thought on “Öngyilkos statisztikák

Comments are closed.