Újult erővel várja látogatóit a Louvre

A koronavírus a turizmus, a szórakozás minden területét érintette, és ez alól a múzeumok sem kivételek. A legtöbb galéria és múzeum gyorsan reagált a kialakult a helyzetre, így a művészetkedvelők virtuális sétákon vehettek részt, betekintést nyerve többek között a londoni British Múzeum, az amszterdami Van Gogh Múzeum vagy a párizsi Louvre falai közé is.

A francia múzeum virtuális sétáin többek között az egyiptomi gyűjteményben, az Apolló-teremben nézelődhettünk, de Napóleon lakosztályát is szemügyre vehettük. Habár kényelmes dolog otthon a kanapén ülve körbejárni egy múzeumot, valljuk be, mégsem ugyanaz az élmény. A szigorítások csökkenésével egyre több hely újra várja vendégeit, és ennek örömére július 6-án a Louvre ismét kitárja kapuit.

A Louvre a világ egyik legismertebb és Párizs legnagyobb múzeuma a maga 60 600 négyzetméterével. Mai szerepét 1793-ban nyerte el, addig pedig több kisebb-nagyobb változáson is átesett. Az épület eleinte királyi kastélynak készült, de később vadászháznak és várnak is használták, a 14. században gót, később pedig reneszánsz stílust kapott. Medici Katalin is székhelyéül választotta, IV. Henrik pedig összekötötte a Tuileriákkal, vagyis a francia uralkodók lakhelyéül szolgáló palotával is. Később, XIV. Lajos, a Napkirály engedélyével tudósok, hivatalnokok és művészek költöztek be. A francia forradalom idején egyre többen aggódtak a francia műkincsekért, így a Nemzetgyűlés úgy döntött, hogy az alkotásokat egy palotába helyezik. 1793-ban megnyílt a Louvre. Akkoriban leginkább csak a királyi család műkincsei voltak megtekinthetők, ami csupán töredéke a mai, több mint 350 ezer alkotásból álló gyűjteménynek. Uralkodása alatt Napóleon átnevezte a múzeumot „Napóleon Múzeummá”, valamint a leghíresebb alkotást, a Mona Lisát is saját hálószobájában tartotta. Összesen körülbelül 9 hónapba telne, mire minden egyes alkotást megtekintünk, ám ha minden kiállítási tárgyra csak 30 másodpercet szánunk, akkor „csak” 100 napba telne.

A múzeum leghíresebb festménye egyértelműen Leonardo da Vinci Mona Lisája. Legtöbben nem gondolnák, mennyire kicsi, ugyanis mindössze 53×77 cm-es az alkotás, amelyet testőrök és golyóálló üveg véd. 1911-ben a múzeum egyik dolgozója ellopta a festményt. Megvárta a zárórát, majd reggel leakasztotta a falról, és kabátja alá rejtve egyszerűen kisétált. A festmény 2 évvel később került vissza, miután a tolvaj a firenzei Uffizi képtárnak próbálta eladni, de ők azonnal feljelentették. A képen szereplő nő személye a mai napig rejtély. A legelterjedtebb, miszerint del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja, de van, aki szerint da Vinci önarcképe női ruhában, s van, aki szerint Aragóniai Izabellát, Milánó hercegnéjét láthatjuk a képen, és van, aki szerint a festő édesanyját, Catherinát ábrázolja. Hogy kit is ábrázol ténylegesen a világhírű festmény, talán sosem tudjuk meg. Érdekesség, hogy Mona Lisának saját postafiókja is van, ugyanis rengeteg kedves levelet kap.

A Louvre udvarán álló piramis üvegből, alumíniumból és acélból készült, majd 22 méter magas, és több mint 35 méter hosszú. Sokan ellenezték a piramist, miszerint az nem illeszkedik környezetéhez, pedig annak apropóján, hogy üveglapokból áll, teljesen átlátszó. A múzeum bővítésére pályázatot írtak ki, melyet Ieoh Ming Pei nyert meg, az épületet 1989-ben adták át. Szerinte a piramis „magától értetődő megoldás”, korábbi munkáiban például a washingtoni Nemzeti Galériában és John F. Kennedy könyvtárához készített terveiben is megjelent már ez a forma.

Egy városi legenda szerint a piramis pontosan 666 üvegtáblából áll. Különböző összeesküvés elméletek alapjait képezte, leginkább azok terjesztették, akik ellenezték a modern építményt. Ez a szám hivatalosan sehol sem jelenik meg, és többen is próbálták már megszámolni. Az eredmények mindig eltérőek voltak, de mindig több volt a végeredmény, mint 666. Pei tervezőirodája szerint 698, a múzeum szerint pedig 673 üveglapból áll a piramis.

A párizsi múzeumban is létszám korlátozás lesz, valamint a higiéniai szabályok, az 1-1,5 méteres távolságtartás és a maszk viselése is kötelező. A múzeumnak mindössze 70%-a lesz megtekinthető, és csak egy útvonalon lesz körbejárható. Egy megszokott nyári hónapban a Louvre körülbelül egymillió látogatót szokott fogadni, most viszont ennek az ötödét várják. Valljuk be, nem is akkora gond, hogyha a Mona Lisa előtt állva nem lökdösődnek az emberek, hanem mindenki nyugodtan veheti szemügyre a művet, saját tempójában. Az intézmény igazgatója szerint 2-3 év is eltelhet, mire a megszokott módon mehet minden tovább.

Photos by: Artem Beliaikin, pixabay, cottonbro