diploma

Itt tart a nyelvvizsgamentes diplomák kiadása – “Egy ideig frusztráló volt a diploma hiánya!” – INTERJÚ

Elkezdődtek a “beragadt” diplomák tényleges megküldései. A pécsi jogi karon is több száz ilyen diplomát nyomtattak és postáztak el az elmúlt hetekben. A nyelvvizsga nélkül diplomát szerzők most hosszú idő után örülhettek, hiszen kezükben a kiállított okmánnyal, hitelt érdemlően tudják bizonyítani megszerzett tudásukat.

A magyar kormány rendeletének megjelenését követően, hatalmas port kavart a nyelvvizsgáért vért izzadók körében a nyelvvizsgamentes diplomák kiadásának ténye. Az ő álláspontjuk már ismert, most úgy gondoltam megkérdezek egy olyan ‘frissdiplomást’, aki végül sikeresen abszolvált, de nyelvvizsga hiányában a diplomát nem kapta kézhez.

INTERJÚ Mihályfi Gáborral

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, jogász levelező munkarendű képzésére jártál. Sikeresen abszolváltál, viszont nyelvvizsga hiányában a diplomád kiadása nem volt lehetséges. Mesélj egy picit arról, hogy mikor kezdted a szakot, hogy élted meg a tanulmányaid, mennyire tartod nehezen teljesíthetőnek egy levelezős hallgató számára a pécsi jogi kar jogász képzését?

mihalyfi-gaborMihályfi Gábor: Tanulmányaimat 2011. őszén kezdtem meg az egyetemen és – munkahelyi okok miatti – két passzív szemeszterrel a hátam mögött 2016. nyarán az abszolutórium kiállítása megtörtént. Az utolsó záróvizsga 2017. januárban sikerült.

Bár Feleségem és nagyobbik Fiam egészen biztos, hogy mást mondana, de visszagondolva az egyetemi évekre, tudom, hogy közhelyesen hangzik, viszont esetemben is igaz: az idő megszépíti az emlékékeket. Tudom, hogy voltak rosszabb és jobb időszakok, de nagyon pozitív élményekkel gazdagodtam és ezek a pozitív élmények és érzések jönnek elő, ha az egyetemi évekre gondolok. Biztos vagyok abban, hogyha nappali képzés kereteiben végezhettem volna el a szakot, még erősebb lenne ez a pozitív érzés. Fókuszálva a képzésre azt gondolom, hogy a hallgató levelezősként – különösen egy ilyen szakon és természetesen a képzési formák sajátosságából adódóan – mindenképpen hendikeppel indul a nappalisokhoz képest. A teljesíthetőség nehézségének a kérdése relatív. Én tanulni jöttem az egyetemre, jogász akartam lenni, az egyetem pedig a lehetőséget biztosította. Ugyanakkor elengedhetetlen volt a család és a munkahely támogató hozzáállása is…

A jogi kar képzését megelőzően elvégeztél már egy alapképzést az Államigazgatásin, ami az igazgatásszervező volt. Hány éves voltál amikor belevágtál a jogi képzésbe és miért döntöttél Pécs mellett?

Mihályfi Gábor: Igen, az ÁF-en végeztem igazgatásszervezőként, majd frissdiplomásként 2005-ben elhelyezkedtem a közigazgatásban. Az évek során a munkakörömből adódóan egyre nagyobb igényt éreztem arra, hogy jogi képzésben vegyek részt. Ez 30 éves koromra érett meg annyira, hogy a lehetőségekre is figyelemmel megkezdjem a tanulmányaimat a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A helyszín nem volt kérdés, egyrészt mert „a mediterrán hangulatok városa” nem volt ismeretlen előttem, mivel érettségit követően két évig éltem és tanultam Pécsen egy magániskolában. Másrészt több, az egyetemen végzett, vagy akkor még oda járó ismerős és kolléga is erősítette bennem a választásom helyességét. Maximálisan igazuk lett; a lehető legjobb döntést hoztam.

Egészen kiváló eredményekkel abszolváltál, viszont diplomát nem kaptál közel 3,5 éve. Mennyire élted meg nehezen ezt az időszakot? Évekig tanultál, évekig küzdöttél, hogy jogi diplomát szerezz, viszont nem volt nyelvvizsgád, hogy a megszerzett jogi tudásodról ’igazolást’ szerezz és kamatoztathasd azt az életben. Próbálkoztál ez idő alatt bármilyen nyelvből vizsgát tenni? Mit gondolsz miért nem sikerült?

Mihályfi Gábor: Kétségtelen, hogy egy ideig frusztráló volt a diploma hiánya, főleg úgy, hogy a szükséges középfokú nyelvvizsga „egyik fele” megvolt. Tervbe volt és van is a „másik fele”, de valahogy úgy hozta az élet, hogy erre nem került sor ezidáig. Az „igazolás” valóban fontos, de a megszerzett tudás kamatoztatásához nem volt szükség sem a nyelvvizsgára, sem a diplomára eddig.

Sok negatív hangot lehet hallani mostanában. Az én egyik barátom is a napokban, egy írásában élesen bírálta a jelenlegi nyelvvizsgamentes diplomakiadásokat. Te mit gondolsz erről? Róluk!? Róluk, akik most azt mondják, hogy Ti – többezer nyelvvizsga nélküli volt hallgató – csak úgy megkapjátok a diplomát, míg lehet, hogy az elmúlt években voltak, akik vért izzadtak a nyelvvizsgáért, pénzt és időt nem spórolva.

Mihályfi Gábor: Mint ahogy mondtam a megszerzett tudás kamatoztatásához nem volt szükség sem a nyelvvizsgára, sem a diplomára. Akinek elengedhetetlen a nyelvtudás az elhelyezkedéshez, a napi munkájához, a mindennapjaihoz az úgyis megtanulja a szükséges szintig. Több, a versenyszférában dolgozó ismerős is mesélte, hogy náluk sem a „papír” a fontos, hanem az ember, a személyiség és a tényleges tudása.

Nem gondolom, hogy ezért kevesebbet érne az oklevelem, hiszen korábban is volt és van is a rendszerben nyelvvizsgamentes oklevélkiadás. Nem hallottam arról, hogy ezt bárki kifogásolta volna korábban. Kétségtelen, hogy ez nagyon sok volt és jelenlegi hallgatónak óriási lehetőség az oklevél megszerzésére, de ne felejtsük, hogy ez a több ezer hallgató abszolutóriummal rendelkezik.

Most, hogy 3,5 év után végre sikeresen kézhez kaphattad a diplomád mihez kezdesz? Mesélj nekünk jövőbeli terveidről!

Mihályfi Gábor: Én 2005 óta a közigazgatásban dolgozom és egyelőre nem tervezem a váltást, de bármi megtörténhet és én nyitott vagyok.