Mrs. Dalloway – Avagy nők a 20. század elején

A 20-as évek Londonjának világát ismerhetjük meg 24 órába sűrítve, a Mrs. Dalloway című regényben Virginia Woolf angol írónő és kritikus jóvoltából. Virginia Woolfot a maga korában lázadónak ítélték meg, hisz munkássága az 1910-es években kezdődött és az akkoriban tabunak számító, ellenszenvet kiváltó témákkal foglalkozott, így többek közt a feminizmussal.

mrsdalloway
A Mrs. Dalloway egyike a nők helyzetével foglalkozó írásainak, melyet kissé szentimentálisan, már-már lírai hasonlatokkal fogalmaz meg. A regényben túlnyomórészt a benyomások és a gondolatmenetek a fontosak a cselekménnyel szemben. Éppen ezért lehetséges, hogy egy nagyvárosi, jómódú asszony estélyét megelőző egy napba sűrítve adja át az írónő a korszak emberének életstílusát. Mrs. Dalloway személyét már a könyv legelején megismerjük, majd az idő előrehaladtával minden olyan tevékenyéget, amelyet egy középosztálybeli nő csinálhat az első világháború utáni Londonban. A történetvezetés érdekessége, hogy a szereplők helyváltoztatásaival ismerünk meg újabb karaktereket, mintha egy folyamatos kamerafelvétel lenne az egész regény, amiben nincsenek vágások. Így ismerjük meg először Clarissa, vagyis Mrs. Dalloway életének történetét először, majd fokozatosan a külső világ felé fordítja az olvasót az írónő, ahol lassan meglátjuk a többi szereplőt. Először a főszereplőhöz közel álló személyeket mutatja be Virginia Woolf, így például Clarissa lányát, aki tökéletes kontraszt anyjával szemben. Ám ezután felbukkan a regényben egy idegen és furcsa pár, akiknek sorsa párhuzamosan halad végig Clarissáéval, egészen az estély kezdetéig…

Tekintve, hogy a mű szereplői szinte mind túl vannak az ötvenen, boldog, vagy legalábbis annak tűnő házasságban élnek, a múlt szemlélése dominál a történetben, amelynek a retrospektív aspektus köszönhető. Ennek eredményeképp, a mű olvasása alatt az olvasó reménytelennek érezheti a szereplők helyzetét, hisz az már menthetetlenül statikus és nem tudnak vele mást tenni, mint elmélkedni rajta. Minden, ami a regény jelen idejében történik, egy nagy készülődés a főszereplő kissé túlságosan is komolyan vett estélyére, amelyre összegyűlnek a fiatalságából visszamaradt régi ismerősei és barátai. Egy, Clarissa számára nagyon jelentős személy is hazatér Londonba épp az alkalom napján, ami megmozdít valamit az állóképszerűségben és talán még sincs teljesen lezárva a szereplők élettörténete ott, amelyben megismerjük őket…

Az írónő tökéletes képet ad a kor társadalmáról, főképp a kapitalista Anglia társadalmában élő nők szerepéről. A szereplőkön kívül nagy gondot fordít a környezet bemutatására, a korabeli London atmoszférájának tudósítására. A kapcsolatok tipikus formáit ismerjük meg egy-egy szereplőn, egy-egy interakción keresztül. Szinte minden jelenség között ellentétet jelenít meg a szerző, épelméjűség és téboly között, férfi és nő között, de azonos nemű egyének között is. A gondolatok és a kimondott szavak sincsenek összhangban, hiszen egy ilyen szabályozó etikett mellett nem mondhat ki mindent az ember. A könyv rádöbbenti az olvasót, a száz évvel ezelőtti szigorú társasági szabályok és illemek szövevényes világára, amely sorsokat döntöttek el és esetenként tettek tönkre. Mindezeket a mai szemmel meglepő szokásokat Virginia Woolf disztingvált iróniával tárja az olvasó elé, de nem ítélkezik helyette. Épp ezért nem egy adott személy nézőpontjából tekinthet az olvasó a környezetre, hanem szabadabban, mindenkit kívülről vizsgálva, mégis minden gondolatát hallva. A regény nézőpontja szubjektív, minden apró impresszióról tudunk, minden szereplő érzelmét ismerjük, minden színt olyan színnek látunk, amilyennek Virginia Woolf láttatni akar. Az emberi kapcsolatok mellett kitér a tudományok, elsősorban a pszichológia kezdetleges fejlődésére és a vallás ellentétére. Ennek következtében, rendkívüli megvilágításban láthatjuk az orvostudomány még elég gyér hatalmával felruházott emberek személyiségét és hozzáállásuk következményeit.

A regény összességében ráébreszt bennünket az idő múlására, az elhalasztott vagy épp el nem halasztott döntések hosszútávú következményeire. Emellett természetesen bepillantást nyújt egy olyan merev és a nőket kirekesztő társadalmi rend sajátosságaiba, amely abba az ördögi körbe zárta a női szocializációt, melyből nagyon nehezen tudott csak kitörni.
Mindenkinek ajánlom Virginia Woolf korszakalkotó regényét, aki szeretne bepillantást nyerni egy különleges nőszemély és az őt övező világ kapcsolatába, valamint, az emberi elme reakcióiba bizonyos helyzetekre, adott esetben traumákra. Érdemes szemügyre venni a múltbéli eseményeket, amelyek nagyon is hatással vannak jelenlegi életünkre és ezek megértésében nagy segítségünkre szolgál egy olyan zseniális írónő munkája, mint Virginia Woolf.

Jó olvasást kívánok!