kohalmi-laszlo-scientificus 1

Scientificus 1. – Dr. Kőhalmi László : Zurückliegende und neue Phänomene der Korruption-Herausforderungen speziell für Ungarn

A 2019/2020-as tanév tavaszi szemeszterében a Media Iuris újdonsággal készül a pécsi jogi kar hallgatói számára. Természetesen eddig is készültek beszámolók és videóbejegyzések a különféle szakmai eseményekről, azonban most egy különleges cikksorozatra számíthatnak az olvasók. Ebben a félévben a Media Iuris szerkesztői a kar oktatóival készítenek interjút, akik számukra nagy jelentőséggel bíró publikációjukról/tanulmányukról/könyvükről fognak mesélni. Mindez arra szolgál, hogy a hallgatók jobban megismerhessék oktatóik szakmai hátterét, valamint a különböző jogi területek sajátosságait, az adott területen felmerülő problémákat.

Az első interjú Prof. Dr. Kőhalmi Lászlóval, a Kriminológiai és Büntetés-Végrehajtási Tanszék vezetőjével készült, aki a 2019-ben megjelent Zurückliegende und neue Phänomene der Korruption-Herausforderungen speziell für Ungarn című tanulmányát ajánlotta a hallgatóknak.

Interjú

Mi motiválta a tanulmány megírására? Miért a korrupciót választotta témának?

dr-kohalmi-laszloKőhalmi László: A társadalmi-gazdasági élet visszásságainak feltárása régebb óta érdeklődési területemet képezik. Annak a meglehetősen nehezen megfogható, olykor-olykor fetisizált képződménynek, amelyet „társadalomnak” nevezünk, számtalan működési zavarral kell szembenéznie. Az emberi közösségi lét problémával terheltségét mutatja a korrupció térnyerése. Még a szocializmus idején azt gondoltuk, hogy majd a polgári társadalom eljövetelével a korrupció megszűnik. Sajnos ez a prekoncepció nem igazolódott, így továbbra is van mivel foglalkoznom kutatóként.

 

A tanulmány német nyelven íródott. Mi ennek az oka? Van valamilyen különösebb előzménye?

Kőhalmi László: Korunk pragmatikus okokból igyekszik mindent kategorizálni, tipizálni, uniformizálni. A kutatók – gyakran önmagukat is – ilyen vagy olyan kutatási iskolához sorolják. Én igyekszem a magam útját járni, de ha a kriminológia két „nagy” kutatói bázisát nézem, akkor az amerikai és a német megközelítések közül számomra inkább ez utóbbi szimpatikus. Az USA-ban ugyan rendkívül érdekes problémafelvetések és megoldási javaslatok születtek a bűnözés kezelésére, de nagy tévutak és félreértések is. A német kriminológiai gondolkodás nekem sokkal következetesebbnek, megfontoltabbnak tűnik. Ami értékes, azt érdemes átvenni, továbbvinni. A világ legnagyobb bűnügyi kutatóműhelye Freiburgban található, a Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Strafrecht. A Kar bűnügyi tanszékei a német kriminalistákkal tradicionálisan jó tudományos kapcsolatokat ápolnak. Tanszéki elődeink – Korinek László, Földvári József és Tóth Mihály professzorok – kitaposták az utat nekünk, s Gál István professzorral gyakran kutattunk közösen Freiburgban. Természetesen mi is szeretnénk lassan átadni a freiburgi tudományos stafétabotot a fiatalabb tanszéki kollégáknak. Figyelemmel az erős német szakmai beágyazódásra logikus volt, hogy német nyelven publikálok, hiszen  Max-Planck és Humboldt-ösztöndíjasként hosszú időt tölthettem a bűnügyi tudományok Mekkájában, ahová a világ minden tájáról jönnek a szakmai zarándokok.

Milyenek a visszajelzések a tanulmányról?

Kőhalmi László: Kedvezőek.

Miért pont ezt a tanulmányát ajánlja a kar hallgatóinak figyelmébe? A tanulmányban megtalálható ismeretek megszerzése miben segíthet a hallgatóknak?

Kőhalmi László: Az írás részben érinti a korrupcióval foglalkozó előadás anyagát, de számtalan a számonkérés szintjét meghaladó kiegészítő ismeretet is nyújt, amit a téma iránt fokozottabban érdeklődő Kolléganőktől és Kollégáktól örömmel hallanék a vizsgán.

Kiknek ajánlja a Zurückliegende und neue Phänomene der Korruption- Herausforderungen speziell für Ungarn-t? 

Kőhalmi László: Aki nem ismeri a múltat, az nem érheti meg a jelent és a jövőt. A korrupció sajnos a magyar társadalom  számtalan szegmensét áthatja. Írásomban megkíséreltem látleletet adni a szocializmus és a piacgazdaság korrupciós mechanizmusairól. A teória fontos dolog, hiszen elméleti alapok hiányában szétfolyna az ember élete. Egy jogásznak ugyanakkor a valósággal is tisztában kell lennie. Tanárként – lehetőség szerint – mindig erre, az elmélet és a gyakorlat egységére törekedtem. Egyébként már hallgatóként is a hasonló elveket valló professzorokra tekintettem szakmai és emberi példaképként, így Tremmel Flórián és – a közelmúltban elhunyt – Erdősy Emil egyetemi tanárokra. A korrupciós elméletek ismerete kevés, ha nem ismeri fel a hivatali ügyintéző, hogy Nokia dobozba rejtett húszezresekkel akarják megvesztegetni.

A korrupció iszonyú csábítóerővel rendelkezik, hiszen felcsillantja a könnyű pénzszerzés lehetőségét. Aki korrupt, az végül mégis veszít, lehet hogy anyagi értelemben nem, de emberileg, lelkileg egy megsebzett élete lesz.

 

Ha esetleg egy hallgató megkeresné Önt, hogy hasonló témában szeretne TDK dolgozatot írni, mit tanácsolna neki?

Kőhalmi László: Akár ebben, akár más témában TDK dolgozat írása iránt ambicionált joghallgatókat szívesen tutorálok én és tanszéki kollégáim is, Korinek László emeritus professor, Kulcsár Gabriella adjunktus, Tóth Dávid adjunktus és Varga-Koritár György c. egyetemi docens, valamint a tanszék külsős óraadói és doktoranduszai is. Kulcsár Gabriella pszichológus diplomájára és kutatói érdeklődésére tekintettel a kriminálpszichológia, az iskolai erőszak, az ámokfutások és a zaklatás problémáival foglakozik mélyebben, míg Tóth Dávid tanár Úr a pénz- és bélyeghamisítások, a kiberbűnözés és a terrorizmus rejtelmei iránt érdeklődőket fogadja, Kraut Andrea doktoranda pedig az orvosi hálapénz ellen fellépni szándékozókat.

Aki TDK dolgozatot szeretne írni, annak tudnia kell, hogy sok önkéntes munkaórát kell befektetnie a szakirodalom gyűjtésbe, olvasásba és az opus megírásába, de mindez nem kidobott idő. A megfelelő színvonalú értekezések íróinak tudunk olyan opciót felajánlani, hogy a művet a tanszék elfogadja szakdolgozatként. A TDK műveknél személy szerint fontosnak tartom az eredetiséget, az egyediséget, a jó ötletet. Minden dolgozatot színesíteni tud egy saját vizsgálat, felmérés. Megfelelő tudományos paraméterek betartásával a közösségi portálok segítségével elvégzett online felmérés sokat lendíthet egy dolgozat bírálói értékelésénél.

kohalmilaszlo-scientificus

A Media Iuris csapata nevében köszönöm az interjút Kőhalmi László tanár úrnak! Számomra érdekes volt az interjú, és remélem, hogy felkeltettem a hallgatók érdeklődését a tanulmány iránt. Ez az ajánló a szakmai cikksorozatunk első része, így még számos interjú várható a különböző jogi területet képviselő oktatóinkkal.